Hogyan segítsük gyermekünket a gyászban?

gyermekgyász

A gyermekek is gyászolnak veszteség során.

Az ő gyászuk sokkal többféleképpen jelenhet meg, mint a felnőtteknél, és sokszor sokkal hosszabb, és visszatérő is.

A gyermekek halál feldolgozása másként zajlik, mint egy felnőttben. Sokszor csak egy-egy pillanatig tart, és máris játszik tovább, hiszen kognitív képességeik, kommunikációs eszközeik és érzéseik is még fejlődés alatt állnak.

Ezért nem szabad rájuk hagyni, és elintézni azzal, hogy „nincs is gond”, mert csak egy-egy percre áll meg, és sír, vagy beszél az elhunyt hozzátartozójáról.

Foglalkozni kell vele, és segíteni a feldolgozásban.

 

A gyermekek gyásza nagyon sok területre hatással lehet, nagyon sok reakciót válthat ki, sokféleképpen nyilvánulhat meg:

          viselkedési: magatartásbeli változások, regresszió, egyedülléttől való félelem, tanulási nehézségek, figyelemzavar

          érzelmi: feszültség, félelem, düh, agresszió, mély szomorúság

          gondolkodási: a veszteség, halál körüli gondolatok dominálhatnak

          fizikai: fáradékonyság, levertség, alvási zavarok, hasi fájdalmak…

  

Hogyan tudunk segíteni a gyermekünknek?

  1. Elfogadással, megértéssel.

Mindig hallgassuk meg gyermekünk, amikor beszél, osztozzunk az érzéseiben, és fogadjuk el. Legtöbbször az értő hallgatás, és a közös sirdogálás is elég.

  1. Türelemmel

Nem sürgethetjük, nem türelmetlenkedhetünk. Komolyan kell venni a gyászt, és türelmesen segíteni a gyermekünknek benne.

  1. Folyamatos törődéssel

Talán még nagyobb szükség van az odafigyelésünkre, a figyelmünkre, gondoskodásunkra. Biztosítanunk kell számára a bizalmat, hogy ott vagyunk neki.

  1. A napi rutin folytatásával, a zökkenőmentes élet biztosításával

A halál eset nem állítja meg az életet, ezért ugyanúgy kell tovább mennie az életnek, ahogy eddig is ment. A napi rutin biztonságot ad a gyermekeknek ilyen esetekben is, ne térjünk el tőle!

  1. A közös játékkal

Segítsük játékok során az érzelmei kifejezésében. Bábozás, rajzolás, gyurmázás, alkotás során tudjuk segíteni a feldolgozást, az érzelmek kifejezését.

  1. Őszinteséggel

Merjük mi is kimutatni érzéseinket, hiszen mi vagyunk a példák gyermekünk számára. Beszéljünk őszintén az érzéseinkről, és hallgassuk meg őt is. Mondjuk el, mit gondolunk a halálról, mi az élet menete.

  1. Példamutatással

Mivel gyermekeinknek érzelmileg igen kevés tapasztalatai vannak, így példamutatással tudunk segíteni a gyászban is. Osszuk meg, mi, hogyan gyászolunk, hogyan emlékszünk vissza a szerettünkre.

  1. Emlékkészítés

Készítsünk együtt emlékfalat, emlék tablót, vagy bármit, ami megörökít nagyon kedves, közös eseményeket, élményeket az eltávozott szerettünkkel. Sokat segít, ha minden nap ránézünk, és csodás emlékeket kutatjuk újra és újra a képekben.

 

Amennyiben úgy érzi a szülő, hogy gyermeke egy év elteltével is ki van fordulva önmagából, vagy nagyon nagy változásokat vél felfedezni, amik nem javulnak az idő előre haladtával, érdemes szakembert felkeresni!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest