Szülés után megszűnő intimitással véget ér a kapcsolat is?

Van egy férfi és egy nő. Dúl a szerelem, szép az életük, és boldog elégedettségükben a férfinak, még inkább a nőnek eszébe jut a gyermekáldás. A de jó volna…

Dúl a szerelem, na meg a lepedő is gyűrődik heti rendszerességgel, és minden gyűrődésben benne van a lehetőség. A lehetőség, ami aztán alapesetben, ha nincs semmi gond, hamarosan ténnyé avanzsál.

Dúl a szerelem, csökken a szeretgetések mennyisége, mert a friss kismama a mosdóval ápol 3 hónapig szoros barátságot. Nem csoda, hogy nem kívánja az ölelkezést.
Aztán 3 hónap után fellángol újra a vágy, s ekkor megint kerek lesz a világ a férfinak is, a nőnek is. (Ha persze épp rendben van minden a terhességgel…)

Dúl a szerelem, nagy az izgalom, hatalmas pocakkal kacsázik a boldog kismama büszke párja oldalán. Az együttlétek csökkennek ugyan, mert útban van a pocak, de ez most egyik félnek sem okoz gondot, mert mindent felülír a boldog várakozás.
Majd úgyis lehet, most nem fontos, érzi ezt mindkét fél.

 

Aztán megérkezik a kicsi, és a világ fenekestől felfordul. Minden új irányba áll, s az az irány a baba.

Hirtelen a lepedőgyűrő, mindig vidám, csinos, szerelmes asszonykából kialvatlan, kócos anya lesz, akinek a melle ugyan hatalmasra duzzadt, de folyton csöpög, ha meg nem, a gyerek csüng rajta.
Nehezen mozog, mert valahol mindig fáj, s ha a kicsi alszik, a párja helyett a házimunkát vagy az ágyat választja.

Nem baj, gondolja a férfi, kicsi ár ez a trónörökösért, 6 hetet ki lehet bírni. 6 hét után majd minden visszaáll a régi kerékvágásba.
És komolyan ezt hiszi, erre számít. 6 hét. Mint egy bűvös határvonal. Kár, hogy erről a vonalról egyedül a férfi tud.

Mert hiába telik el a 6 hét, már semmi nem lesz olyan, mint régen. Hisz a nőből anya lett, a férfiból pedig apa. Mindkettőjük, de főleg a nő élete, kifordul a négy sarkából és teljesen új irányt vesz.

A történet itt többféle véget érhet.

Ideális esetben a férfi türelemmel és szeretettel kitart, s a nő is odafigyel a párjára, nem gubózik bele az anyaságba. Ebben a történetben tovább dúl a szerelem, s az intimitás is visszatér a mindennapokba egy kis idő után. A kapcsolat pedig szebb és tartalmasabb lesz a közös gyerekkel.

Rosszabb esetben a férfi türelemmel kitart, de a nő már észre sem veszi. Szent küldetése oltárán égeti el a szerelmet, s a hideg lakásban az elhidegült felek között nem működik tovább a szex, majd a házasság sem. Nincs mit szépíteni a dolgon: a párok nagy százalékban elválnak, ha elhidegülnek egymástól, és csak, mint barátok élnek együtt, intimitás nélkül.

És van, mikor a férfi nem toleráns. Azt akarja, hogy a nő legyen megint ott neki: mint társ, mint szakácsnő, mint szexpartner. De a szexpartnerség nem jön össze és a nő társnak sem mindig megfelelő.
És a férfi le vagy félrelép, mert nem tiszteli a nőt, akit nem is olyan régen szeretett, és nem képes önmagát kicsit háttérbe szorítva segíteni annak, aki élete kulcsfeladatába igyekszik belerázódni.
És a szerelemnek vége szakad. Mert a férfi friss hússal gyűri tovább a lepedőt.

Pedig a gyereket ketten vállalják…

 

Sok más megoldás is létezik.

Azonban, ha mindig visszaemlékszünk arra, miért is vágtunk bele a gyermekvállalásba, milyen szerelmesek voltunk hajdanán, akkor van kiút.