Állítólag egy embernek három dolog kell az igazi boldogsághoz: valakit szeretni, valamit csinálni, és valamiben reménykedni.
Ilyen egyszerű dolog lenne ez, csak mi emberek valamiért hajlamosak vagyunk mindent túlbonyolítani.
Ott keressük a boldogságot, ahol nem létezik, kergetjük a sekélyes célokat és vágyakat, hajszoljuk a vagyont, a gyors izgalmat. És valamiért mindig a rossz emberekhez vonzódunk.
Pedig az az igazság, igazán boldog valaki akkor lesz, ha felismerve önmaga csapdáit, elkerüli őket. S hogy mi a boldogság kulcsa?
Például az, hogy:
- Nem kell mindenkinek a kedvére tenni.
Nem kell, és tulajdonképpen nem is lehetséges. Ha mindig mások örömét keresi az ember, előbb-utóbb elveszíti saját magát. Nem lehet mindenki kívánságának eleget tenni.
Ed Sheeran mondta:,,Nem tudom, mi a siker kulcsa, de a sikertelenségé az, ha mindenkinek meg akarsz felelni.”
Totálisan igaza volt.
- Nem mindig a könnyű út a jó út.
Van az úgy, hogy meg kell tenni olyan dolgokat is, amelyeket más nem tesz meg, mert nehéz. Azonban az már régóta nyilvánvaló (vagy annak kéne lennie), hogy a boldogság nincs ingyen, azért keményen és folyamatosan küzdeni kell. A küzdelem az ami meghatározza az embert. Az, hogy mit bír és meddig bírja. Igenis néha a nehezebb utat is be kell vállalni, nem szabad mindig meghátrálni a kihívások elől.
- Nem kell mindig a biztonság és a garancia.
Vannak emberek, akik túl sok falat építenek maguk köré az életükben. Furcsán hangozhat, de inkább választják a biztonságot és maradnak nyomorultak, mint vállalják a kockázatot, hogy boldogok legyenek. Mondok egy példát: Inkább maradnak egy nem szeretem munkahelyen, mint belevágjanak a kockázatosba, hátha annak végén egy álommunka vár, amit öröm lenne végezni. Szerintem ők hibát követnek el.
Higgyétek el: nem szabad beállni ebbe a sorba! Érdemes nyitottnak lenni és kockáztatni! Ki kell lépni a komfortos, ismert világból ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
- Nem kell folyton jobbnak lenni másoknál.
A világ az ember körül rettenetesen lezsugorodik, ha saját magát helyezi a közepére. Ha csak önmagával foglalkozik és mindenkit jobbnak, sikeresebbnek, gazdagabbnak, veszélyforrásnak lát maga körül, azzal csak önmaga életét mérgezi. Ezt nem teheti meg magával az, aki boldog akar lenni.
- Nem kell mindent és mindenkit ellenőrizni.
Van, aki hajlamos mindent irányítani az életében. Önmagát, másokat, a történéseket, az apróságokat is. Ők egyszerűen olyan kontroll-mániások, akik nem képesek lazítani a kontrollon. Pedig lazítani is tudni kell, és hagyni, hogy csak úgy sodorjanak az események. Tény, hogy a legnagyobb öröm gyakran váratlan meglepetés formájában érkezik, akkor, mikor senki sem számít rá. Éppen akkor amikor nincs totális kontroll.
- A boldogsághoz nem kell feltétlenül kapcsolatban élni.
Az ember társas lény, a kapcsolatok az életben létfontosságúak, azonban tulajdonképpen a boldogság belülről fakad. Így természetesen először az embernek önmagát kell megtanulnia tisztelni és szeretni ahhoz, hogy aztán a többi ember is megtehesse ezt.
És még egy fontos dolog: a boldog ember sem boldog napi 24 órában!
Ez az igazság. Ahhoz, hogy élvezni lehessen az arcon a nap melegét, meg kell élni a hűvös szelet, az esőt.
Ismerjük el: az élet egy hullámvasút, de a mélyből is tanulunk valamit.
Amennyiben úgy érzed, elveszítetted az irányt, nem találod önmagad, keress bátran, katt a linkre!